Most kétszer is korán kellett lenni, node senki nem mondta, hogy az élet könnyű.
Pénteken úgy volt, hogy nyerek Las Vegasi útat, legalábbis 1:250-hez volt az esélye, ami elég jó, csak ki kellett menni 6-ra a Dunához, hát kimentem fél 6-ra és Önindítoztam is egy pár percet, amíg megszereztem a kódot majd a sorsolásra visszamásztam, de sajnos nem én nyertem és már annyira nem érdekelnek a repülők sem.
Aztán másnap megint koránkelés mert indultunk a soron következő túrára, ami meg messze volt.
Elsőkörben megálltunk Salgótarján mellett egy salakegynél, amit jól megmásztunk telítve a cipőnket salakkal.
Majd irány Szádelő, Szlovákia, ahol egy szurdok van, amin keresztülmentünk, majd fel és vissza és le, utóbbi elég kemény, de a végén várt két korsó hideg Kofola, szóval megérte.
Eztán irány a közeli Áj völgye, ahol meg vízesések vannak és többé-kevésbé meg is találtuk őket meg egy szobor a Behind enemy lines című filmből ittmaradva, szóval azt is megnéztük majd irány a Világ legnagyobb könyve, de azt késtük ismét, szóval már kétszer kimaradt.
Zárásként a Rudabányai tavat kerestük meg majd már tényleg jöttünk haza.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.