Bár az elmúlt hónapok sem teltek történés nélkül, de nagyrészt a lakásban  voltak kisebb átalakítások meg túlságosan említésre nem számottartó programok.

Node tavaly augusztusban egy Error Fare-nak köszönhetően vettem New Yorkba egyegy jegyet 52 ezerért idén májusra így lassan ennek is eljött az ideje.

Nulladik nap - Go New York

Szóval a jegy olcsó volt és annyira nem is rossz, de nem közvetlen, hanem Torontóban át kellett szállni. Repülés előtt még átrakták az időpontot is az első jegynek, így lekéstem volna a másodikat, ezért fel kellett hívni valami pakisztáni csávót és átrakatni azt is egy órával későbbre. Node odefelé tűrhető volt a repülés, nem volt padtárs, elvoltam magamban, semmi extra. Torontóban szinte csak arra volt idő, hogy átfussak a csatlakozásra, közben újra ellenőrzés, pár kérdés a határőrtől és már lehetett is tovább repülni. Mint kiderült ez volt az ellenőrzés, mert az USA-ba már senki nem állított fel, felvettem a csomagot és kisétáltam. Fel a buszra és irány a szállás, ami meg Queens-be kb 25 percre volt egy kínai családnál Airbnb-ben. Pici szoba, kihúzható kanapé, de amúgy teljesen rendben volt.

Első nap - Manhattan

 Bár sokat nem aludtam, de az alvásom amúgy sem túl jó, így korán felkeltem, gondoltam minek várakozzak a szobába inkább nagyobb ráhagyással érkezem az első programra. Ígyhát Queens-ből bemetróztam Manhattan-be, sétálgattam egy parkban majd elsétáltam a 30 Rock-hoz, ahol épp valami melanóma napot ünnepeltek és vártam vagy egy órát a földszinten sétálgatva, hogy a 8:20-as csoport elinduljon. Szóval az első program az NBC Studio Tour volt, amire én mentem meg egy csoport nyugdíjas, gondolom ők se tudtak aludni. Kaptunk kitűzőt, levetítettek egy kisfilmet majd körbe sétáltunk jópár emeleten és jópár tévéstúdión, híradós, SNL és Tonight Show stúdió is volt benne, ahogy működés közben is lehetett nézni mit varázsolnak a keverőpultok mögött az emberek egy reggeli műsorban. Innen épp, hogy leértem és már mentem is fel a lifttel a Top of the Rock-ra, ami úgy gondoltam pont jó lesz a magasról lenézős programra. És jó is volt, lehetett volna tisztább idő, de így is be lehetett látni az egész várost.
Aztán elkezdődőtt a sétálgatás részben célirányosan, részben elveszősen, de elnéztem a Times Squere felé, benéztem a Hershey chocolat world-be, elsétáltam a Chrysler Buildingig majd az Empire State building-ig (semmi értelme magas házak közelébe menni:), benéztem a Target-be, az épp megszűnő ToysRUs-ba, mert vadásztam némi Jurassic World-ös cuccokra, de nem volt találat. Ebédeltem a Shake-Shake-be, ami egész jó volt. Pihenőztem a Flatiron Building előtti parkba, elsétáltam a Forbidden Planet-ba, de nagy csalódás volt az aligválasztékkal. Majd jött egy nagyobb szakasz a Jóbarátok házig, de meglett az is. Majd metró és irány a Szellemirtók tűzoltóállomása majd onnan a Charging Bull ahol viszont már tömeg volt és úgy ellepték, hogy semmit se lehetett belőle látni, itt már kezdtem besokalni a tömegtől. Azért a bika melletti MIB épületet még lefotoztam és felszáltam a Staten Island Ferry-re.

Ez ingyenes komp és jól lehet látni róla a Szabadság szobrot, így mentem egy kört majd irány haza. A végeredmény egy igen nagy séta, 28 ezer lépés, 21 km és másnapra egy begyulladt talp a szar cipő miatt.

Második nap - Washington

 Második napra tönkrement a lábam, így már nehezebben lépkedtem, erő és akarat megvolt, csak hát minden lépés fájt. Ettől még korán kelés majd bemetrózni Manhattenbe onnan pedig Megabus-sal le Washintonba. 4 óra busz, 10 dolláros jegy, szóval olcsón megúsztam. Hetekkel előtte berendeltem egy vezetést a Kapitóliumba már csak oda kellett érni, de szerencsére az közel van a pályaudvarhoz és akkor talán még tudtam is szaladgálni. Szóval itt átvettem a jegyet meg hosszú sor, rövid mozi és aztán megmutatták a kupola alatti termet meg az az alatti termet meg az az melletti termet és abszolút érdekes is volt ezt látni, bár talán jó lett volna valamit a parlamentális rendszerből is. Aztán elindultam a mezőn, mert Washintonban kb. minden érdekes a Kapitólium és a Lincoln Memorial közötti mező mellett, mögött, rajta van. Volt itt botanikus kert, a Smithsonian űrhajós részlege, a tű középpen, a Fehér ház távolabb majd a Lincoln Memorial fel a lépcsőn, el az Eistein memorialhoz és kb. eddigre már tényleg halálomon voltam. A tervben még sokminden lett volna, de mondom nekem most szünet kell és fuvar, viszont ugye nincs net, így gyorsan vadásztam egy már zárva lévő fánkozót ahol nem kapcsolták le a wi-fit és berendeltem egy uber-t. Ráadásban most olyat, hogy nem csak én utaztam, hanem bárki még és vettünk fel út közben embereket meg dobtunk ki, szóval hosszú volt és forgalmas, de egy távolabbi Wal-Martnál ledobtak mert itt is vadásztam volna Jurassic World-os cuccokat de nem voltak ellenben vettem pár üditőt meg édességet meg hasonlót az útra, ami kb arra volt jó, hogy mostmár 10 kilóval többet cipelhettem a következő 30 órában. Innen egy hosszú séta, útközben egy Wendys majd el a szállásra. Ahol nem működött a kapukód, amit kaptam, de szerencsére jött 10 perc múlva egy másik Airbnb-s aki tudta az új kódót amit velem elfelejtettek közölni és így bejutottam a lakásba. Itt nem is talákoztam a házinővel, elfoglaltam a szobám, fürdés, alvás kb.

Harmadik nap - Philadelphia

Másnap reggel kipróbáltam az Ubernek azt a verzióját, hogy tömegbe megyünk, viszont nem onnan indul, ahonnan én akarom, de a közelből, ami pontosan 20 métert jelentett és vagy 2 dollárral kevesebbet, szóval tökjó. Ki az állomásra, onnan meg el Philadelphiába ami kb fél úton van a két város között.

Itt aztán első utam a Rocky szoborhoz vezetett, ami a múzeum mellett van, ahova felfutott a lépcsőn és a lépcső tetején még Rocky lábnyom is, szóval nagyon ráfeküdtek a témára, bezzeg az AIDS-es filmről semmi plusz szobor vagy valami. Ettől nem messze volt egy régi börtén, ahova már a neten megvettem a kuponos jegyet. Elvileg ez az első olyan börtön, ami alapján a többit csinálták, romos, de azért bejárható és külön AlCapone cellája is megtekinthető ami ugyanolyan, mint a többi csak pár régi fancy bútort is raktak bele. Szóval itt végsétálgattam azt hívtam az utolsó Übert mert a 4-6 km-es szakasz most nem fért bele a lábamba ami továbbra is fájt. Szóval be a belvárosba, megkerestem a leghíresbb Philly Cheesstake helyet, hisz kb ez meg Rocky amiről híres. Ezt megettem, de nem sokat ért, majd átsétáltam megnéztem a Liberty bell-t, neteztem kicsit valami légkondis múzeumba, benéztem a minden 5 dollára alatt boltba (ettől még 5 dollára egy kis zacsi csoki, ami sok) és vártam a busz amivel mentem vissza New Yorkba majd Queens-be este.

Negyedik nap - Central Park

Szóval megint kora reggeli kelés és be Manhattenbe és fel Harlembe. Itt egy rövid séta a Luke Cage barber shop-jához, ami csak egy sima épület:) Innen kis buszozás/séta combo a Guggenheim-hez, de még zárva volt, pedig benéztem volna a hallba. Aztán be a parkba és sétafika mindenfele. Sajna a Belvedere kastélyt renoválják azt nem láttam, de maga a park tetszett, egyrészt nagy, másrészt abszolút változatos, van ahol teljesen labirintus szerű, van ahol tágas, csomó tóval. Átértem a túloldalára de a Natural History Museum-nál akkora sor állt, hogy végülis nem mentem be, hanem tovább mentem és a leghíresebb olcsó hot-dogosnál megebédeltem (semmi extra kb. IKEA-s) majd vissza a parkba a Dakota Building-nél. Sétafika a Mall-nál, ahol valamit forgattak is, meg rájöttem, hogy a nappalimban lévő festmény pont ezt ábrázolja. Kiértem a Plaza Hotel-nél és eltömegközlekedtem egy anyahajóhoz. Mert ilyen is van a kikötőbe, telezsúfolva egyéb okosságokkal, de azért még kuponosan is drága lett volna én meg sánta, így végülis nem másztam meg, csak kívülről körbefotoztam. És el is eredt az eső, így visszamentem Queens-be pihizni.

Ötödik nap - Maradék

Kvázi utolsó napra több verzió is volt, ahogy kb. az összes napra, de mivel hétfőt túlvállaltam és mégis kimaradt belőle, így Alsó-Manhatten-nel kezdtem. Pontosabban volt ott egy Court House, ahol sok jogi filmet forgattak, annak a lépcsőit néztem meg, aztán a Városháza lett volna, de az le van kerítve, szóval azt csak megkerültem meg ettem valami péksütit, hogy az utcai árusok is ki legyenek próbálva. Aztán átsétáltam a Brooklyn-hídon. Talán ez is volt a nap fénypontja, kb 2,2 km a parti szakaszokkal, de nagyon szépen ki van építve és tömeg sem volt. Brooklynban aztán megkerestem a Target-et, mert előző nap rendeltem pár cuccot online, mert amúgy kereshetem, úgysem kapni semmit ami kell, egyik áruházban sem, online személyes átvétellel már igen. Szóval beszereztem amit akartam aztán vissza Manhattenbe. Konkrétan a Roosewelt-szigeti libegőhöz, amivel átlibegtem a szigetre. Kis sziget de bejártam, mert egy pestis kórház rom van az egyik végében, de igazából az csalódás volt még rendes képet se lehetett róla lőni. Innen aztán átmetróztam egy White Castle étterembe, hogy ez is ki legyen lőve, de ennél szarabb burgert én még nem láttam, hajszálvékony húsokat raknak az amúgy miniburgerekbe, mondjuk így érthető, hogy általában tucatjával veszik. Innen még elsétáltam egy Seven Eleven-ben, mert láttam óriásplakáton, hogy limitált Deadpool-os gumcikukorjuk van nekem az meg kell:) De tényleg mindenért kilómétereket kellett sétálni. Viszonylag korán haza is értem és aztán pihi az utolsó nap előtt

Hatodik nap - MIB és hazafele

Előző nap végefelé elromlott az idő és ez maradt mára is, szóval csepegett az eső, de még volt egy dolog a listán, így ugyanúgy elindultam reggel. Ezúttal viszont nem be Manhatten felé, hanem maradtam Queens-be és nagyrészt gyalog, néhány megállót busszal de elmentem a Flushing Meadows parkba. Itt világkiállítás volt annó, amúgy egy szép nagy park, távol minden tömegközlekedéstől viszont a közepén van egy óriásglóbusz ami egyrészt nagyon jól mutat másrészt az UFO-kkal együtt a MIB filmben is szerepel, nomeg nincs is nagyon más látnivaló Queens-ben, mivel Pókember nem igazi, így ezt azért mindenképpen meg kellett nézni. Mégha el is kapott aztán a vihar és egy fa alatt fagyoskodtam majd még esőbe visszaindultam, szóval eléggé eláztam. Aztán vissza a szállásra, ki a reptérre. Itt összefutottam Ganxtaval, persze ő erről nem tud, de aztán kiderült, hogy koncerkörútaznak és pont mögöttem ültek Torontóig. Ott viszonylag sok idő volt, ráadásul egy órát késett az indulás mert nem lehetett lehúzni a wc-t, ráadásul vég ültek mellettem, ráadásul sikítozó kisgyerekek a közelbe, szóval nem volt kellemes a visszaút. Előző nap berendeltem már egy taxit, mégha a pénzem bánja is, de sántán nem cipelek csomagokat. Aztán majdnem egy hét munka-pihi és jön a következő utazás, de az már egy új blogbejegyzés:)